A multimédiás szűrő visszamosása alatti vízfogyasztás-nem rögzített érték; elsősorban a tényezők négy fő kategóriája befolyásolja: a szűrőközeg jellemzői, a berendezés paraméterei, a működési feltételek és maga a visszamosási folyamat. Ezek a különféle tényezők közvetetten meghatározzák a végső vízfogyasztást azáltal, hogy megváltoztatják a visszamosás intenzitását, időtartamát vagy a vízfelhasználás hatékonyságát.
Szűrőhordozó jellemzői
A szűrőközeg képezi a visszamosási folyamat fő tárgyát; rejlő tulajdonságai közvetlenül befolyásolják az öblítés nehézségét és az ebből eredő vízfogyasztást:
Szűrőanyag típusa és részecskemérete: A nagy sűrűségű és kis részecskeméretű szűrőanyagok,-például a kvarchomok vagy a magnetit-a részecskék között kisebb intersticiális terek vannak. Következésképpen a beszorult szennyeződések hajlamosak könnyebben megtapadni, ami nagyobb visszamosó víz intenzitást tesz szükségessé az alapos tisztítás eléréséhez, ami magasabb vízfogyasztást eredményez. Ezzel szemben a kisebb sűrűségű és valamivel nagyobb részecskeméretű szűrőanyagok,-például az antracit-könnyebben felfüggeszthetők a visszamosás során, lehetővé téve a szennyeződések gyors leválását; ez viszonylag alacsonyabb vízfogyasztáshoz vezet.
Szűrőanyag-ágy mélysége és szennyezettségi szintje: Minél vastagabb a csomagolt szűrőanyag-ágy, annál nagyobb a felfogott szennyeződések teljes térfogata. Következésképpen a visszamosásnál hosszabb időtartam és nagyobb mennyiségű víz szükséges az alapos tisztításhoz. Ha a nyersvíz nagy zavarosságot mutat, vagy jelentős mennyiségű viszkózus szennyeződést tartalmaz, -ami a szűrőanyag súlyos szennyeződéséhez vagy akár cementálódásához (keményedéséhez) vezet,-szükségessé válik a visszamosás időtartamának meghosszabbítása vagy a visszamosási ciklusok gyakoriságának növelése, ami a vízfogyasztás jelentős növekedését okozza.
A szűrőanyag elhasználódása és öregedése: Ahogy a szűrőanyag öregszik vagy elhasználódik, a részecskeméret csökken, a porozitás pedig csökken. Ez az állapot növeli az eltömődés valószínűségét, és megnöveli a visszamosó víz áramlásának hidraulikus ellenállását. A kívánt visszamosási hatékonyság eléréséhez szükségessé válik a víz áramlási sebességének növelése, ami viszont magasabb vízfogyasztáshoz vezet.
Berendezés felépítése és paramétertényezői
A berendezés belső tervezési paraméterei határozzák meg a visszamosáshoz szükséges vízfogyasztás alapértékét:
A berendezés feldolgozási kapacitása és a tartály térfogata: Minél nagyobb a berendezés névleges feldolgozási kapacitása és minél nagyobb a szűrőtartály térfogata, annál nagyobb a felület és a szűrőanyag térfogata, amelyet a visszamosás során le kell fedni. Következésképpen egyetlen visszamosási ciklus vízfogyasztása elkerülhetetlenül magasabb lesz. Például egy óránként 100 m³ víz feldolgozására tervezett egység általában 5–10 m³ vizet fogyaszt visszamosási ciklusonként; mivel egy 500 m³/h feldolgozási kapacitású egység 25 és 50 m³ közötti vizet fogyaszthat egyetlen visszamosási ciklusonként. Vízelosztó / -gyűjtő rendszer teljesítménye: Ha a vízelosztók vagy kollektorok rosszul vannak kialakítva vagy eltömődnek, az a visszamosó víz áramlásának egyenetlen eloszlását eredményezi. Következésképpen bizonyos területeken a szűrőanyagot nem öblítik le alaposan, ami a visszamosás időtartamának meghosszabbítását teszi szükségessé, hogy kompenzálja,{10}}ezáltal pedig közvetve nő a vízfogyasztás. Ezzel szemben az egyenletes vízáramlás lehetővé teszi az öblítési folyamat rövidebb időn belüli befejezését, ezáltal minimalizálva a vízpazarlást.
Működési állapot tényezői
A tényleges napi működési feltételek dinamikusan befolyásolják a visszamosással járó vízfogyasztást:
Szűrési ciklus és nyomáskülönbség küszöbértéke: Ha a beállított szűrési ciklus túl rövid,{0}}visszaöblítést indít el, mielőtt a szűrőanyag elérné teljes szennyeződés-megtartó képességét-,{2}}az a vízkészletek pazarlásához vezet. Ezzel szemben, ha a nyomáskülönbség küszöbértéke túl magasra van állítva, a szűrőközeg túlságosan eltömődik; ez nagyobb intenzitású és hosszabb ideig tartó öblítést tesz szükségessé a visszamosás során, ami megnövekedett vízfogyasztást eredményez. Általában a nyomáskülönbség küszöbértékének 0,02 és 0,05 MPa közötti tartományban tartása optimális egyensúlyt teremt a vízfogyasztás és a szűrési hatékonyság között.
Nyersvíz minőségi ingadozások: A nyersvíz zavarosságának vagy lebegőanyag-tartalmának hirtelen megugrása felgyorsítja a szűrőközeg eltömődését, ami megnövekedett visszaöblítéshez és ennek következtében a kumulatív vízfogyasztás növekedéséhez vezet. Továbbá, ha a nyers víz túl sok olajat vagy szerves anyagot tartalmaz, a szennyeződések hajlamosak szilárdan tapadni a szűrőanyag felületére; ez megnehezíti a visszamosást és megnövekedett vízfogyasztást eredményez.
Üzemi vízhőmérséklet: Ha a víz hőmérséklete 5 fok alá csökken, a vízben lévő lebegő szilárd anyagok viszkozitása megnő, és a szennyeződések és a szűrőközeg közötti tapadási erő erősödik. Következésképpen nagyobb vízáramlási intenzitásra van szükség a visszamosás során, hogy eltávolítsák ezeket a szennyeződéseket, ami megnövekedett vízfogyasztáshoz vezet. Ezzel szemben a túl magas vízhőmérséklet veszélyeztetheti a szűrőközeg szerkezeti stabilitását, ezáltal közvetve rontja a visszamosás hatékonyságát.
